Dr. Varga János (1928-2007)

Sajnálattal értesítjük tanítványait és tisztelőit, hogy dr. Varga János emeritus professzor 2007. március 19-én, 79 éves korában, hosszan tartó betegséget követően elhunyt.

Varga János Mezőhegyesen született 1928. április 9-én. Iskoláit előbb a Tiszántúlon, szülőföldjén, majd Sárospatakon végezte. Mint oly sok itt maturált diák, talán „pataki" mivoltára volt a legbüszkébb. Az egyetemi diplomát Gödöllőn szerezte, egy újabb városban, s ezután még évtizedekig úton volt, falusi gyerekként talán nem is képzelt tájakra sodorta a sorsa. Több mint tíz évig volt „vidéki" gyakorlati szakember, agronómus, gépállomásvezető.

A mezőgazdasági szakma élvonala akkor kezdte őt kicsit jobban megismerni, mikor 1964-78 között tudományszervezéssel, tudósképzéssel, valamint a felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás problémáival foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága, majd 1971-73-ig az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének /FAO/ szakértőjeként, mint mezőgazdasági tervező és üzemszervező Tanzániában dolgozott. Munkája főleg az újonnan létesített állami gazdaságok menedzselésére, az éves tervek kidolgozására, valamint ezek ökonómiai elemzésére összpontosult.

1973-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Melegégövi Oktatási Osztály megalakulásánál egyike volt az alapítóknak. Fő feladata volt a „Fejlődő országok üzemtana" oktatásának beindítása, szervezése, a tananyag kialakítása, illetve előadások tartása.

A FAO újbóli felkérése nyomán 1978-1984-ig Dél-Jemenben az El-Kod-i Kutató Intézet ökonómiai osztályának vezetőjeként, mint senior agrárökonómus dolgozott. A sokrétű teendői közé tartozott a kis- és nagyüzemek tervezése, szervezése és teljesítményének elemzése. Az ENSZ program keretében bevezette a gazdálkodási rendszerkutatást, mely 2 kormányzóság szocio-ökonómiai felmérését, továbbá ezen kormányzóságok területén lévő állami gazdaságok és szövetkezetek eset-tanulmányát foglalta magában.

Rendszeresen oktatott angolul az Adeni Egyetem Mezőgazdasági Fakultásán /Nasser College/, továbbá a világ különböző országaiban végzett friss diplomások részére továbbképző tanfolyamokat szervezett és előadásokat tartott.

1984. januárjában jött haza a GATE Melegégövi Oktatási Osztályára, először mint tudományos főmunkatárs, majd 1984. július 1-én megkapta az osztályvezetői megbízatást is. 1987-ben az osztályt tanszékké minősítették és Varga Jánost kinevezték tanszékvezetőnek. 1988-ban pályázattal nyerte el a docensi, majd 1990-ben egyetemi tanári kinevezést. Tíz éven át volt az általa alapított tanszék vezetője.

Visszatérését követően a közel 8 éves trópusi kiküldetés tapasztalatait is felhasználva továbbfejlesztette a "Farm management" tárgy anyagát, melyet graduális és posztgraduális szinten hazai és külföldi hallgatók részére oktatott.

1986-ban szakmérnöki hallgatók részére - társszerzőkkel közösen - jegyzetet írt, illetve szerkesztett, majd 1988-ban egy angol nyelvű jegyzete készült el külföldi hallgatók részére. Közel száz publikációja jelent meg, melyek közül néhány tanulmányt a FAO Központ a témában érdekelt fejlődő országoknak megküldött és külön publikált.

A tárgya iránti érdeklődést jelezte, hogy számos diplomamunkát irányított, 6 doktorandusza és 4 aspiránsa volt. A TMB megbízásából kandidátusi értekezéseket opponált, számos alkalommal volt bizottsági tag.

Irányította a melegégövi szakmérnökképzést és a vidéki társintézményekben meghirdetett "Melegégövi mg-i ismeretek" című fakultatív tárgy oktatását, valamint a külföldi szakemberek posztgraduális önköltséges képzését. Ez utóbbinál kollégáival közösen kidolgozták - elsőként a magyar felsőoktatásban - a BSc-ről MSc-re történő kiegészítő angolnyelvű képzést, melynek 10 évig volt a vezetője.

1984 óta számos nemzetközi konferenciára illetve szemináriumra kapott meghívást. Évenként részt vett és képviselte Egyetemünket a Közép-Kelet Európai Országok Trópusi Intézetei vezetőinek értekezletén.

Tanszéke nevében 1987-ben és 1992-ben nemzetközi tudományos konferenciákat szervezett a GATE-en, melyeknek témái szorosan kapcsolódtak a fejlődő országok mezőgazdasági termelésének problematikájához. Ugyancsak a Tanszék szervezésében zajlott le a FAO Élelmezési Világnapja Gödöllőn 1986-ban.

1992-ben Amsterdamban, 1993-ban Edinburghban, 1994-ben Montpellierben, 1996-ban Granadában részt vett a gazdálkodási rendszerkutatás európai munkaértekezletén, ahol az elkövetkező években megtartandó szimpoziumok szervező ill. tudományos bizottságába választották meg.

Hazai elismertségét tükrözi, hogy tagja volt a Magyar ENSZ Bizottságnak és a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának.

1998-ban bekövetkezett nyugdíjazását követően nagy kedvvel folytatta oktató munkáját, „Nemzetközi protokoll és etikett" című tárgya nagy népszerűségnek örvendett a hallgatóság körében.

Varga János professzor úr gazdag életútjának legjelentősebb részében a Szent István Egyetemet és jogelődjeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet szolgálta. Személyisége, oktatás- és kutatáspolitikai diplomáciája Egyetemünk karain dolgozó sok oktatónak, kutatónak, és diáknak vívta ki elismerését és megbecsülését. Tevékenysége, elért eredményei túlmutattak az általa 10 évig vezetett Tanszéke és Karunk képzeletbeli határain. A nemzetközi és trópusi, valamint a mára már általánossá váló idegen nyelvű képzés megalapítása és fejlesztése az egyetemi szakmai közvélemény, az itt végzett magyar és külföldi hallgatók elismerését is kivívta.

Hiteles és szeretve tisztelt polgára volt és marad Egyetemünknek.

(Kispál Tibor - Pekli József)