Korszerű oktatás bolognai rendszerben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében meghirdetett pályázaton egyetemünk jelentős támogatást nyert el. Ennek eredményeként „Korszerű oktatás bolognai rendszerben" címmel százharmincan, a Szent István Egyetem oktatói és munkatársai vehettek részt hat különböző kurzuson. A részletekről dr. Szabó József egyetemi adjunktus, a Felnőttképzési Központ keretében működő Közép-magyarországi Regionális Távoktatási Központ vezetője, a projekt felelőse tájékoztatta lapunkat.

R. G.

Az oktatói továbbképzés tematikája magában foglalta a felsőoktatási minőségbiztosítást, a kompetencia-alapú képzést és az E-learning tárgykörét azzal a céllal, hogy a bolognai rendszerű oktatás minél eredményesebben teljesedhessen ki egyetemünkön. Áttekintették magát a bolognai folyamatot is; céljait, megvalósulását nemzetközi és hazai téren, elemezve az eddigi tapasztalatokat a társadalom, az intézmények és a hallgatók viszonylatában, továbbá a MAB-eljárások változásait és a BSc, BA, illetve MSc, MA tantervi koncepciók követelményeit.

A képzésre hat csoportban került sor; a kurzusok háromtól huszonöt órányi időtartamban adtak tájékoztatást a résztvevőknek a tárgykörökről. A programokon külső és helyi előadók tartották a foglalkozásokat, közöttük dr. Beke János rektor-helyettes és több Kar dékán-helyettese, valamint a pályázati iroda és a gazdasági főigazgatóság pályázatokért felelős munkatársa. A tanfolyamon bemutatták a korábbi HEFOP-programok tapasztalatait is. A képzési programhoz készült egy speciális oktatócsomag is, amely nyomtatott és elektronikus formában állt a „tanulók" rendelkezésére. A kurzus befejeztével elektronikus úton tehettek vizsgát a résztvevők. A pályázati forrásból fedezett projektre közel tizenötmillió forintos vissza nem térítendő támogatást használtak fel.

Az E-learning témakörében a szakértők bemutatták ennek a számítógépes oktatási módszertannak és a megvalósítását biztosító keretrendszernek a használatában rejlő lehetőségeket; segítségével hogyan kezelhetők a képzések, miként valósítható meg a tananyag fejlesztése és közzététele, a feladatbeadás és részben az értékelés, vizsgáztatás, a kapcsolattartás oktató és diák között ezen az úton. A továbbképzés egyik - távolabbra mutató - célja az oktatók felkészítése az elektronikus tanulási környezet megismerésére, a tanári fogadókészség elősegítése volt. Az E-tanulás/tanítás rendszerének már minden karon van előzménye, de mostanáig ezek nem integrálódtak egységes rendszerbe. Az oktatás hatékonyságának növelését lehetővé tévő elektronikus tanulási környezet egységes egyetemi rendszerének gondolata is megfogalmazódott.

Az egyetemen zajló oktatásban a minőségbiztosítási követelmények tárgyalásakor arra hívták fel a figyelmet, hogy az új tananyagok a bolognai rendszerű képzésnek megfelelő tartalommal, a megfelelően hatékony médiumokon keresztül, a megfelelő formai kialakításban jöjjenek létre. Mindezt kari szinten lehetne a kellő operativitással megfogalmazni.

A tanfolyamon áttekintették a kompetencia-alapú képzést is, aminek megvalósítása a megfelelő tudással, gyakorlattal és készségekkel rendelkező diplomás szakemberek kibocsátását is célozza. Említésre kerül az alapvető kompetenciák - nyelvtudás, tanulni tudás, digitális írástudás - hallgatókkal történő elsajátítatásának fontossága.

A képzés keretében áttekintették a bolognai rendszer eddigi hazai tapasztalatait is, hiszen az eltelt három év alapján számos tényezőt újra kell gondolni. A BSc, BA képzésben más, új tananyag kell, mivel más a képzés célja, tanterve, más a kimeneti követelmény.

A képzésen részt vett oktatók körében megfogalmazódott, hogy hasonló rövid ciklusú képzések hasznosak lehetnek a jó oktatási-, tananyag-fejlesztési módszerek terjesztésére, megvitatására.