Kálmán, a boldogtalan herceg

BUDAI ILONA

II. évf., kommunikáció- és médiatudomány szak

Megkérdeztem néhány diáktársamat és tanáromat arról, vajon kit ábrázol az egyetem előtti szobor. A válaszok között többnyire nem Kálmán herceg neve bukkant fel, de találkoztam Szent István, Imre herceg és Bethlen Gábor nevével is.

Ezen oknál fogva Kálmán herceg nem lehet boldog, hisz utódai már régen elfeledték Őt.

A boldogtalan herceg szobra mellett én is számtalanszor elmegyek, szinte nap mint nap. Ezért nem árt tudni, hogy kit is testesít meg a bronzból készült szobor.

Mikor Kálmán - halicsi király - apjától, II. Andrástól megkapta a szepességi grófságot, kapcsolatba került a monostorukat építő szerzetesekkel. Az építkezést birtok- és pénzadományokkal támogatta; a gödöllői intézet létrehozásához szintén nagy mértékkel hozzájárult.

Kálmán a muhi csatában horvátországi csapatai élén vonult a tatárok ellen, és az ott szerzett sérüléseibe halt bele 1241-ben. Erre emlékezve állítottak neki szobrot a premontreiek 1931. szeptemberében, a szobor talapzatának két oldalán pedig a muhi csatában elesett Ugrin kalocsai érsek és Montreali Jakab, templomos lovagrendi nagymester arcvonásait is megörökítve.

A gödöllői egyetem boldogtalan hercege - bár már nem él köztünk -, örökségét itt hagyta. A hazaszeretet, az önfeláldozás és a másokkal való törődés tanúbizonyságát.

Több száz év után emelték az emlékművet és mi néhány évtized alatt elfelejtettük, hogy miért. Ne hagyjuk ezt az örökséget a feledés homályába veszni! Az értékek, melyeket ránk hagyott, ma még fontosabbak, mint régen, ezért nem árt emlékezni a boldogtalan herceg tetteire, és azokra, akik e műalkotást létrehozták.

A rohanó világban az emberek, akik lassan alig foglalkoznak mással, mint ami körülöttük van, elvesztenek olyan értékeket, melyek igazán jelentősek lehetnek számukra.

Balázs Gusztáv felvétele