Megyei klubok tanulmányútja

A megyei klubok és a GEDBE közös szervezésében egynapos szakmai kiránduláson vettünk részt, melynek első célja a Gyermelyi Tésztagyár, a második pedig az IKR működésének tanulmányozása volt.

 

GÖRÖG RÓBERT (KTI IV. ÉVF.) - FUCHS TAMÁS (MKK IV. ÉVF.)

 

A Gyermelyi Tésztagyár

 

   A tésztagyár vezetése nevében Posvai János gyárvezető ismertette a cég alakulását, helyzetét és a jövőre vonatkozó elképzeléseit.

  A Gyermelyi Vállalatcsoport gyökerei a Petőfi Szövetkezet 1953. január 21-i megalakulásáig nyúlnak vissza. A tizenkét gyermelyi parasztcsalád által alapított szövetkezet tagjai részben kulákok, részben középparasztok voltak, akik egyaránt a beszolgáltatások okozta nélkülözések elől menekültek a szövetkezetbe.

  A szántóföldi növénytermesztéssel (búza, kukorica, repce, napraforgó) és állattenyésztéssel foglalkozó gazdák felismerték ugyan a nagyüzemben rejlő előnyöket, az önálló gazdálkodáshoz való kötődésük mégis erősebb volt. 1956-ban a szövetkezet feloszlott.

  1959-es újraalakításakor 120 tag 1500 kataszteri hold területen gazdálkodott. 140 lóval és 125 szarvasmarhával indultak. Ettől kezdve a fejlődés töretlen, s a hatvanas évek elejére a szántóföldi növénytermesztés hozama már olyan magas lett, hogy a megtermelt takarmány meghaladta a szövetkezet saját állatállományának szükségletét. A vezetés olyan, intenzíven tartható állatfajt keresett, amelynek segítségével a leghatékonyabban hasznosíthatja a takarmányfölösleget, így jutottak el a tojó-tyúkok tartásához. Mivel a mind nagyobb mennyiségű tojás értékesítésében időnként zavarok mutatkoztak, a vezetés keresni kezdte a tojás saját feldolgozásának lehetőségét, így 1970 júliusában megkezdődött a tésztagyár építése.

  A tésztagyár elkészültével a szövetkezet átalakította termékszerkezetét: az állattenyésztés a jérce-nevelésre és a tojótyúk tartásra szakosodott, és egyszerűsödött a növény-termesztés vetésszerkezete is.

  A nyolcvanas években a szövetkezet, amely már négy szomszédos község határában gazdálkodott, a környék egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemévé fejlődött. Közben ismét fölmerült a vertikum szélesítésének gondolata: 1989. novemberében beindult a malom, amelyet azóta kétszer is átépítettek. Jelenleg a Bühler cég által szállított modern technológia 300 tonna/24 óra kapacitású, és ehhez kapcsolódik 60 ezer tonna korszerű tárolótér. Évente 90 ezer tonna búzát őröl a malom, fő termék a TL 50 liszt, amely biztosítja a tésztagyár teljes alapanyag igényét. A Triticum aestivum búza lisztjéből csak30 %-ot lehet a tésztagyártáshoz felhasználni, a többit sütőipari cégek vásárolják meg. A cég korszerűsítette szemestermény-tároló berendezéseit is, 1992-ben pedig megkezdte működését az új takarmánygyár.

  Jelenleg 9500 hektár saját területen gazdálkodik a vállalatcsoport, de ez nem fedezi a tésztagyártáshoz szükséges alapanyagokat, ezért szerződött partnerektől vásárolnak még terményt a környező megyékből.

  A vállalat 22 ezer tonna tésztát állít élő évente, ez a hazai termelésnek kb. 30%-át teszi ki. Európai viszonylatban középméretű vállalkozás. A tojás nélküli durum tészta részesedése 2-3%, amit nem is kívánnak növelni, mert az Olaszországból behozott dömping áru telíti a piacot. 2001-ben a tojásvertikum szélesítette tevékenységét, a tojástermelésen, jércenevelésen túl héjastojás forgalmazásával, tojás-porok és tojáslevek előállításával is foglalkoznak. 2002-ben elkezdte építeni brojlercsirke telepét a vállalatcsoport, évente l millió darab pecsenyecsirke előállítására alkalmas korszerű technológiával rendelkezik.

  A fejlesztési tervekben szerepel a termékek mennyiségének növelése és költség megtakarítással járó technológiák megvalósítása.

 A szövetkezetei forma már a múlté, a vállalatcsoport irányítója az 1992-ben alapított Gyermelyi Holding Rt., amelynek 550 részvényese van.

A cég társadalmi szerepvállalása jelentős, támogatja a környékbeli iskolákat, településeket. A vállalat által befizetett helyi Gyermely település fejlődését biztosítja. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot 10 millió forint értékű késztermékkel segíti. 500 főt foglalkoztat és uniós szinten is versenyképes fizetést nyújt az ott dolgozóknak.

A Gyermelyi Holding Rt. egyik kiemelkedő példája annak, hogy Magyarországon a gazdálkodók összefogásával és megfelelő szakértelmével létre lehet hozni jól működő, uniós szinten is versenyképes vállalatot. Sikerük záloga, hogy az alapanyag termeléstől a késztermék értékesítéséig mindent saját maguk végeznek.

 

Az IKR nagyigmándi telepe

 

  A Gyermelyi Tésztagyár megtekintése után az IKR-t látogattuk meg Nagyigmándon és Bábolnán. A 35 éves múlttal rendelkező cég a magyar agrárium meghatározó résztvevője, országunk egyik legnagyobb mezőgazdasági termények termeltetésével és értékesítésével foglalkozó vállalata. Emellett az ország egészét lefedő üzlethálózattal rendelkezik, mely technológiai fejlesztéssel, termelőeszköz-kereskedelemmel valamint műszaki szolgáltatással segíti a termelők munkáját.

  A termeltetés lényege, hogy az ország egész területére kiterjedően több százezer hektáron integrálják a növénytermesztést. Felkészült szakemberekkel a helyi igényeknek megfelelő fajtát, technikát és technológiát biztosítják a velük szerződők számára, háttérmunkájukkal nagyfokú biztonságot nyújtva.

  A nagyigmándi telephelyen Antos Gábor, az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Bábolna műszaki igazgatója fogadott bennünket, ahol először is az általuk forgalmazott mezőgazdasági gépeket tekinthettük meg, valamint tájékoztatást kaptunk a kereskedelmi |H|M tevékenységükről és a műszaki szolgáltatásaikról.

  A cég a New Holland, és Case betakarító- és erőgépek széles skáláját biztosítja a szőlő-és gyümölcstermesztés szűkített nyomtávú gépeitől kezdve a több száz lóerős traktorokig, kombájnokig. Nem meglepő, hogy a piaci részesedésben ők az elsők országunkban. Ajánlatukban szerepelnek az Amazoné vetőgépek és műtrágyaszórók, a Kuhn ekék és talajművelő eszközök, a Hardi permetezőgépek, a Seko takarmánykeverő-kiosztó kocsik. Forgalmazzák továbbá a Vogel-Noot és a Kongskilde talajművelő gépeket, a Heid magtisztítókat, a Cimbria toronyszárítókat és a hazai mezőgépgyárak termékeit. Teljes körű és mobil szervizt, karbantartást, felújítást és alkatrészellátást is biztosítanak a forgalmazott gépekhez.

  Betekinthettünk a raktárépületbe, és megtudtuk, hogy a teljes körű kiszolgálás érdekében alkatrész kiszállítással könnyítik meg a vevők dolgát. Ezt a konkurenciával kialakult fokozott versenyhelyzet is indokolja, Huszonöt mobil értékesítő járja az országot, és tizenöt raktáruk van még, ahová éjszakai járatokkal érkezik az áru, így reggelre máris a vevőhöz kerülhet.

  Ezután újra buszra szállva folytattuk utunkat Bábolnára, út közben szintén rengeteg látnivaló várt ránk, megismerhettük a cég sokrétű tevékenységének fő pontjait, és megtekinthettük azok helyszínét. A Burgert Róbert Agrár Ipari Parkban található leányvállalatuk, az IKR Kukoricafeldolgozó Kft., ahol csíraolajat, valamint kukoricagrízt állítanak elő. Szintén itt található a MÓL részére termelő biodízel üzem, a korszerű, előírásoknak megfelelő növényvédőszer raktár, a takarmánykeverő üzemek és a kilenc folyékony műtrágya üzemük egyike. E termékeikkel a hazai piacon 50%-os részesedéssel büszkélkedhetnek. Folyékony műtrágyát alkalmazva sokkal pontosabban oldható meg a műtrágya kijuttatás, ezáltal javul a termésbiztonság is.

  Bábolnára érkezve az IKR központban egy bemutatkozó videó után előadást hallgattunk a cég történelméről, jelenlegi helyzetéről, ajánlatairól és működéséről. Kiderült, hogy szívesen biztosítanak gyakornoki munkahelyet agrármérnök és mezőgazdasági gépészmérnök hallgatóknak a jövőbeni munkaerő utánpótlás reményében.

  Megtudtuk, hogy 1990 óta nem csak itthon, hanem külföldön is hosszú távú együttműködést terveznek.

  Összefoglalva tanulmányutunkat az a vélemény alakult ki a látottak alapján, hogy érdemes, sőt szükséges minél több, korszerű hazai szervezetet, termelő üzemet tanulmányozni, mert a hazai szakembergárda is képes összefogással megteremteni azokat a szakmai műhelyeket, amelyek segíthetnek a vidék felemelkedésében.

  Szeretnénk megköszönni a két meglátogatott szervezet vezetésének, hogy lehetőséget adtak működésük megismerésére, továbbá dr. Vajdai Imre tanár úrnak, mint a megyei hallgatói klubok koordinátorának a programok megszervezését és Pecznik Béla KTI IV. évfolyamos hallgató szervező munkáját.

 

Ujj Bence felvételei