Más értelmet nyert az érték, az értékes és hasznos élet kifejezés
CSURJA ZSOLT
MKK-KTI V.
A mai világban nagy szükség van rátermett mérnökökre, gyakorlatiasan gondolkodó szakemberekre. Cselekedni tudó és akaró szakképzett, használható tudással rendelkező munkaerőre, amely képes termelni. Ezzel egy időben a XXI. századra jellemző lett a pénzközpontú gondolatmenet, ami sajnos nem kímélte az egyetem hallgatóinak elméjét sem.
Ugyanakkor kiveszni látszik a környezet- és természetvédelmi szférából - is - a társadalommal való megfelelő kapcsolat fenntartása, ápolása, és a minőségi kommunikáció. A szakma bennfentesei remekül megértik egymást, csak az ismeretet néha elfelejtik érthetően megosztani a külvilággal, így szakmai analfabétákra nehezedik a tájékoztatás felelőssége. Hiszen hogyan akarunk egyáltalán egy cél megvalósításához összefogást elérni, ha nem tudjuk érthetően közölni módszereinket a társadalommal?
A legfőbb ajándék, amit szakosodás után kaptunk, a szemléletünk megváltozása volt. Anyagias nézetek dőltek porba egy-egy vendégszerető tanya házigazdáinak felkeresésekor, elfeledett életmódok megelevenedése, közvetlen beszélgetések alkalmával. Más értelmet nyert az érték, az értékes és hasznos élet kifejezés. Talán nem is minden a gazdagságról, fejlődésről, megélhetésről szól?
Úgy gondolom, a 11 főt a szakirány kiválasztásánál más-más motiválta: az egyik lány ezt látta a legmegfelelőbbnek politikai ambícióihoz, megint másik hölgy a népi kultúra iránti szeretetét kívánta elmélyíteni, többen viszont a múlt, és eleink megismerését, tiszteletét tartjuk szem előtt. A leghasznosabb pedig az egykor bevált módszerek jelenkori, fenntartható és gazdaságos köntösbe való öltöztetése.
Több tárgyunk vezetett minket vissza a múltba, ilyen volt a település-történeti kutatás, a Kárpát-medence történelmi térképeinek tájértelmezése, a növények és növénytermesztési kultúrák kialakulásának megismerése. Az egyik legfontosabb a társadalommal való kapcsolódási pontok felfedezése volt: a vidék társadalma, népek és kisebbségek helyzete a Kárpát-medencében, a vidéki, és a helyi újságírás, a magyar jogi hagyományok. Ezt kiválóan egészítette ki két tárgy, melyek a fenntartható fejlődés elméletével, gyakorlatával, és globális problémáival foglalkoztak.
A szakirányon végzők jövőjét nem látom, de hiszem, hogy az emberibb szemlélet segít, hogy jobbá tehessük szűkebb környezetünket, az ott élő emberek életét, amellyel mindannyian többek leszünk. Az elhelyezkedés hazai- és uniós politikai, illetve civil szervezeteknél, önkormányzatoknál, szerkesztőségekben, regionális együttműködést koordináló intézményekben, köz- és államigazgatásban tűnik a legvalószínűbbnek.
