Dr. Molnár József: Szent István Egyetem 2004 – 2007 (A dinamizálás évei)

2004 januárjában tulajdonképpen szerencsés időben és szerencsés feltételek mellett kezdhettem hozzá rektori munkámhoz. A Szent István Egyetem létrejöttét követő belső feszültségek, az integráció kereteit szétfeszíteni kívánó törekvések elültek. Megtörtént a négy kar kiválása, és viszonylag nyugodt körülmények között egy hatkarú egyetem irányítására kaptam megbízást.

Mindez lehetőséget adott arra, hogy megkezdjünk egy belső építkezést, dinamizálást, tartalmi és infrastruktúrafejlesztést.

Alapelvünk az volt, hogy a hatkarú Szent István Egyetemnek mindazt meg kell valósítani, amit a tízkarú egyetem megtehetett volna.

2004 első félévében a 6 kar közös összefogással, egyértelmű koncepció mentén elkészítette az egyetem középtávú fejlesztési tervét és eredményesen bekapcsolódott a felsőoktatási fejlesztési programokba.

Egyre egyértelműbben és egyre szélesebb körben sikerült elfogadtatni, hogy a Szent István Egyetem, amellett, hogy őrzi és vállalja agrárhagyományait, egyre inkább a természeti erőforrás tudományok, a környezettudományok, az ehhez kapcsolódó műszaki, gazdasági, és humántudományok egyeteme, amely felelősséget vállal a vidék felemelkedéséért.

Szélesebb tér felé nyitottunk azzal, hogy elmozdultunk a környezet- és az ehhez kapcsolódó egészségtudományok felé, kutatói és erre építhető oktatási programot kezdeményeztünk az életminőség, az egészség, a táplálkozás, a sport, az öko- és az egészségturizmus felé. Olyan új szakok jelentek meg, mint az egészségügyi menedzser, a lovas tanár és szervező posztgraduális képzések.

Valamennyiünk közös munkájának eredményeként a Szent István Egyetem a hazai felsőoktatás elismert, magabiztos, dinamikusan fejlődő intézményévé vált.

Erre az időszakra esett a magyar felsőoktatás talán legnagyobb tartalmi és szerkezeti átalakítása, a lineáris képzésre történő áttérés. Ki kellett dolgozni az új alap- és mesterszakok követelményrendszerét, tanterveit, tananyagait, a képzés módszertanát.

Vezető oktatóink közül sokan nem egyszer konzorcium vezetőként vettek részt az országos szinten szervezett képzési, kimeneti követelmények kidolgozásában. A tartalmi viták, a közös erőfeszítések azt eredményezték, hogy a Szent István Egyetemen zökkenőmentesen történt az átállás az új képzési rendszerre.

Természetesen ma már látjuk a bolognai oktatási rendszer hibáit is és bátran kijelenthetem: a közeljövőben nem kerülhető el egy erőteljes tartalmi megújítás, amely elsősorban a tantervek, a tananyagok és a követelményrendszer átalakítását kell, hogy jelentsék.

Az állatorvos képzést kivéve 2006 szeptemberében minden karon megindult a kétlépcsős oktatás, összesen 30 alapképzési szakon. 39 mesterképzési szak létesítésében és indításának engedélyeztetésében voltunk érdekeltek. Ezen kívül alapítottunk 40 szakirányú továbbképzési és 18 felsőfokú szakképzési szakot és megkezdtük a doktori iskolák akkreditációjának előkészítését.

2006 márciusában létrejött a Gazdasági Tanács, amely részben ellenőrzi, véleményezi, részben aktívan segíti, jogkörénél fogva befolyásolja az egyetem működését. Egy éves együttműködésünkről elmondhatom, hogy a Gazdasági Tanács és az egyetemi vezetők között kiváló munkakapcsolat jött létre.

A törvény előírásainak megfelelően az Egyetemi Tanács Egyetemi Szenátussá alakult, átdolgozta, majd elfogadta az egyetem szabályzatait, alapos munkát végzett a szaklétesítésekkel és indításokkal kapcsolatban.

E munkák mellett párhuzamosan új intézményfejlesztési tervet kellett kidolgozni a 2007-2011-es évekre. A szenátus által 2006 decemberében elfogadott fejlesztési koncepció adja ma is a gerincét az azóta már többször módosított Szent István Egyetem Intézményfejlesztési Tervének.

Jelentős lépéseket tettünk az egyetem és a környezete, az egyetem és a társadalom, az üzleti szféra, a régió és a város közötti kapcsolatok építésére. Sokat javult az egyetem regionális illeszkedése. Jó kapcsolatokat építettünk a Magyar Rektori Konferencia vezetőivel, és meghatározó hazai felsőoktatási intézményekkel, a nemzetközi felsőoktatási szervezetekkel, minisztériumokkal, országos hatáskörű intézményekkel, az üzleti világgal.

Az egyetem és a vállalati szféra közötti jó kapcsolatot mutatja, hogy 2006-ban szakképzési és innovációs célra ettől a körtől 650 millió Ft-ot kaptunk.

Erőfeszítéseket tettünk nemzetközi kapcsolataink fejlesztésére. Támogattuk a hallgatói mobilitást az EU országaiba, az együttműködést a szomszédos országok, a volt Szovjetunió több tagállamának egyetemeivel. Erős kapcsolatokat építettünk a FAO-val, új lehetőségeket nyitottunk India felé.

Az egyetem vezetésének viszonya a hallgatói önkormányzattal és a dolgozói szervezetekkel, érdekvédelemmel korrekt és együttműködő volt.

Talán időben ismertük fel, hogy a felsőoktatás, amellett, hogy tudomány, kultúra, értékteremtés és értékközvetítés, egyben egyre inkább kemény piaci verseny is. Ebben a versenyben csak azok az intézmények képesek eredményesen helytállni, amelyek nemzetközi mércével mérve is képesek minőséget produkálni. Csak a minőség és együttműködés tehet minket alkalmassá a szellemi tőke és az anyagi erőforrások intézményes koncentrálására, a gyakorlatban hasznosítható tudományos ismeretek gyarapítására és átadására.

Nagy gondot fordítottunk az egyetem minőségfejlesztési tevékenységére, eredményesen túljutottunk az intézményi akkreditáció második körén, megalkottuk az egyetem minőségügyi rendszerének szabályzatát.

Nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy egyre több olyan kutatási programunk legyen, amely összefogja a különböző karokat, intézeteket, sőt külső intézményeket és vállalatokat is. A kutatás révén tartjuk frissen tudásunkat, így biztosítjuk a legújabb ismeretek átadását, de hozzájárulunk ahhoz is, hogy a tudomány eredményei minél gyorsabban hasznosuljanak a gyakorlatban, s legyen a kutatás-fejlesztés a nemzetgazdaság hajtóereje.

Különösen nagy sikerként könyveltük el, hogy a Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Tudásközponttá vált. Ez a program - amely élvezte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatását - környezetbarát hulladékgazdálkodási technológiák, szennyezett területek kármentesítésére alkalmas eljárások, valamint szennyezés-előrejelző modell-rendszerek kidolgozásán dolgozik, számos együttműködő vállalat munkájának összefogásával. A Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) egyben a hagyományos kari, tanszéki struktúra mellett új típusú szerveződése lett az egyetemen folyó kutatás-fejlesztési innovációs tevékenységnek is.

Ezen időszak nagy feladata volt a doktori iskolák munkájának kialakítása, új doktori iskolák akkreditálása. A doktori képzés egyetemünk egyik büszkeségévé vált, hét doktori iskolában, azaz hét tudományterületen folyt akkor doktori képzés, s e tekintetben az ország vezető felsőoktatási intézményei közé emelkedtünk. Három év alatt összesen 360 doktorhallgató nyert felvételt doktori iskoláinkba, és 123-an szerezték meg a PhD fokozatot. Jelentősen növekedett azok száma, akik költségtérítéses képzés keretében folytatnak a Szent István Egyetemen doktori tanulmányokat, bővítve ezzel a képzés anyagi kereteit.

Igyekeztünk lépést tartani az információs forradalommal. Az Informatikai Hivatal megerősítésével biztosítottuk az egyetem mindennapos működéséhez szükséges szolgáltatásokat és ez különösebb zavarok nélkül meg is történt.

Az informatika területén jelentős fejlesztések történtek; négy új videokonferencia rendszert telepítettünk, 166 strukturált hálózati végpontot építettünk ki, új szervereket szereztünk be, és jelentősen bővítettük a háttértároló rendszert. A Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program keretében markáns fejlesztések történtek mind a négy kampuszunkon: Jászberényben egy számítógépes labor és egy multimédiás könyvtár-informatikai gyakorlati labor került kialakításra, az Állatorvos-tudományi Karon kettő, az Ybl Miklós Építőmérnöki Karon pedig három multimédiás labor létesült. A gödöllői kampuszon kiépítettük a belső optikai gerinchálózatot és egy 2000 négyzetméteres informatikai forrásközpontot hoztunk létre, összesen 190 számítógéppel.

A minden évben érvényesülő pénzügyi megszorítások, költségvetési zárolások, kötelezően előírt pénzmaradvány ellenére szigorú, de racionális gazdálkodással elértük, hogy pénzügyi helyzetünk stabil volt, tartozásaink nem voltak, sőt pozitív folyószámla egyenlegünk egy részét kamatozó kincstárjegyben tartottuk, amely megnyugtató tartalékot, némi kamatjövedelmet jelentett gazdálkodásunkhoz.

12 év után elkészítettük az egyetem vagyonleltárát, racionális vagyongazdálkodással is stabilizáltuk gazdasági helyzetünket.

Szigorú, de az emberi szempontokat is figyelembe vevő létszámgazdálkodást folytattuk. Dolgozói létszámunk a 3 és fél év alatt mintegy hatvan fővel csökkent, a hallgatói létszám és a feladatok növekedése mellett.

Jelentős fejlesztéseket, beruházásokat valósítottunk meg, részben saját erőből, részben pályázati forrásokból, részben pedig a PPP program keretében a magántőke bevonásával.

Néhányat, a jelentősebbeket szeretném megemlíteni:

- Gödöllő, Tessedik Sámuel út emeletráépítés 250 millió Ft

- HEFOP Forrásközpont 820 millió Ft

- Gödöllőn 464 férőhelyes új kollégium 1,5 milliárd Ft

- Gödöllőn „A” kollégium felújítása 504 millió Ft

- Gödöllőn „B” kollégium felújítása, emeletráépítése 606 millió Ft

- Budapest, Állatorvos-tudományi Kar Kisállat Klinika felújítása 220 millió Ft

- Budapest, Állatorvos-tudományi Kar Kisállat Klinika felszerelése 120 millió Ft

- Budapest Ybl Miklós Műszaki Kar akadálymentesítése 110 millió Ft

- Kísérleti terek, és egyéb felújítások 188 millió Ft

A három és fél év beruházásainak összértéke 4,6 milliárd Ft volt.

Aláírás előtt állt a gödöllői kampusz teljes rekonstrukciója, amelynek értéke 6,5 milliárd Ft volt, melynek megvalósulásában ma is bízunk.

További tízmilliárdos nagyságrendű programokon dolgoztunk az Ökopólus, az Európa Ökopark megvalósítására, továbbá Gödöllő város, a Királyi Kastély és az Egyetem együttműködésében a gyógyturizmus fejlesztésére.

Eközben megkezdtük az egyetem belső struktúrájának átalakítását is. Az elkülönült karok, sok kis tanszék nem alkalmas a jövő nagy programjainak megvalósítására. Szakok, programok mentén ütőképes egységek, intézetek létrehozására törekedtünk. 2004 januárjában a Szent István Egyetemen 132 önálló szervezeti egység, tanszék volt, 2007-ben 53.

Hogy ez súrlódásokkal, érdeksérelmekkel járt, az nyilvánvaló.

*

Öröm és nagy megtiszteltetés volt a Szent István Egyetem rektorának lenni.

Én itt és most is megköszönöm a sok munkát, együttműködést, kitartást, időnként türelmet az egyetem valamennyi polgárának, a Szenátus tagjainak, a Gazdasági Tanácsnak, együttműködő külső partnereinknek.

Engedjék meg, hogy név szerint is megemlítsem közvetlen vezető munkatársaimat, akik együttműködése eredményeképpen mertem előadásom alcíméül adni, A dinamizálás évei.

Hornok László rektor helyettes

Scheiber Pál rektor helyettes

Barótfi István rektor helyettes

Ligetvári Ferenc rektor helyettes

Guth László egyetemi főtitkár

Tatár Imre gazdasági főigazgató

Villányi László dékán

Fodor László dékán

Dimény Judit dékán

Beke János dékán

Telekes Gábor, Makovényi Ferenc

és Barkó Endre főigazgatók.

Legyen a Szent István Egyetem mindig a magyar felsőoktatás vezető intézménye, ehhez kívánok elszántságot és jó egészséget!