Az erősödő kohézió a munka gyümölcse

Nemrégiben ért véget egy hároméves, sikerdíjas Erasmus projekt, amely igencsak átívelt a határokon, és valóban ablakot nyitott Európára. Az utolsó intenzív programnak Békéscsabán az egyedüli magyar résztvevő Gazdasági Kar adott otthont. A projekt tartalmáról, céljáról, utóéletéről és a jövő terveiről dr. Kiss Csilla tanárnővel, koordinátorral beszélgettem.

KRUPINCZA MARIANN

- Kérem, mutassa be olvasóinknak a programot!

- Hároméves projektünkben Magyarországgal együtt nyolc európai uniós tagállam vett részt. Témaköre a társadalmi kohézió és jólét volt. Fő jellegzetességét és előnyét a multidiszciplináris jellegében láttam. A hallgatók nem csak gazdasági, üzleti szakokról érkeztek, hanem a társadalomtudomány és a pedagógia területéről is bekapcsolódtak a munkába.

- És ezt a programot sikerdíjjal jutalmazták Barcelonában…

- …ami kimagasló elismerés volt számunkra. A támogató Tempus Közalapítvány nevezte projektünket európai sikertörténetként, ami be is került egy olyan európai kiadványba, amelyben mindössze öt ilyen program kapott helyet. Öröm volt részt vennünk a barcelonai éves konferencián, ahol a díj átvétele mellett be is mutatkozhattunk. Ezzel is népszerűsítetni tudtuk külföldi körökben karunkat, az itt folyó tevékenységet.

- A békéscsabai karról összesen hányan vettek részt a projektben?

- Minden ország azonos számú, öt-öt hallgatót delegált, így a csabai kar is. Így alakult ki a 40 fős létszám, amit a maximumnak is tartottunk. Ennél nagyobb számú résztvevővel már nehezebb lett volna együtt dolgozni.

- Hogy alakult a korosztályok szerinti eloszlás?

- Változóan, de többnyire fiatalok verbuválódtak össze, hiszen nekik könnyebb elutazni. Zömmel alapszakos hallgatóink voltak – a mi karunkról csak ilyen résztvevők csatlakoztak – de akadt néhány mesterszakos és doktorandusz diák is.

- Milyen módszerekkel sajátították el a különböző ismereteket, amiért egy szabadon választható tárgy keretén belül még kreditpontok is járnak?

- Elsősorban az ismeretek átadásának és megszerzésének a folyamata volt a lényeg, nem a lexikális tudás. Mivel a résztvevők sokszínű repertoárral „érkeztek”, fontos szempont volt az is, hogy a különböző anyanyelvű és kultúrájú emberek miként tudnak együttműködni a projekt csabai programjának két hete alatt.

- Elegendőnek bizonyult a résztvevők angol nyelvtudása?

- Nem kötöttük nyelvvizsgához a részvételt, de ahhoz, hogy a hallgatók elboldoguljanak, megértsék a feladatokat, majd meg tudják azokat oldani és bemutatni is képesek legyenek, ehhez középszintűnek számító tudás kellett. A két hét remek alkalom volt arra, hogy fejlesszék a jelenlévők a nyelvtudásukat, hiszen reggeltől estig angolul kellett beszélniük.

- Békéscsabán többször is beléjük botlottam. Terepgyakorlaton vettek részt?

- Az egyik feladat során helyi példákon keresztül kellett bemutatniuk a társadalmi kohézió meglétét vagy éppen a hiányosságait. Szabadon választhatták meg a csoportok, hogy mely intézményekben vagy mely városi helyszíneken mérik ezt fel. Szerteágazó témaválasztások születtek. A kiscsoportok tagjai beszélgettek szórakozóhely, hajléktalanszálló, mozi, színház bevásárló központ dolgozóival és látogatóival. Tapasztalataikat egymás számára is bemutatták.

- Nyelvi nehézségekről beszámoltak? Mert Magyarország hátul kullog az idegen nyelv használat tekintetében.

- Igen, volt rá példa. A magyar hallgatókból is álló csoportokban persze nem történt fenn-akadás, de azért a többieknek is sikerült áthidalniuk ezt a nehézséget.

- Egy-egy ilyen projektnek van-e utóélete?

- Többféle is. Egyrészt az egyetemen belül tananyagok készülnek az eredményekből, pár szegmensük az internetre is kikerül. A résztvevők részéről még érdekesebb képet fest az utóélet. Évről-évre hallunk olyan történeteket, hogy a hallgatók a program lezárását követően hosszú időn át is tartják egymással a kapcsolatot, meglátogatják egymást, közös munkákat szerveznek. A program gyümölcse tehát nem más, mint az európai hálózatok erősödő összetartása.

- Lesz folytatás az Erasmus világán belül is?

- Örömmel mondhatom el, hogy támogatást nyertünk egy újabb hároméves projektre, aminek fő témája a fenntarthatóság lesz és első évi feladatait már a 2010/2011-es tanévben megvalósítjuk. Ez szintén multidiszciplináris szemléletet és tudást igényel.

- Miért érdemes a hallgatóknak belevágniuk egy ilyen kalandba?

- Egy-egy külföldi félévvel vagy pár hetes kurzussal csak gazdagíthatják az ismereteiket, miközben teljesen más környezetben és kultúrkörben tanulhatnak. Nagyban hozzásegíti őket ez a nyelvtudás és egyben a nyelvvizsga megszerzéséhez, végül: fontos élettapasztalatokkal is gazdagodnak. A legtöbb hallgató önbizalma ezekben a hónapokban megnő, hiszen hosszú hónapokat élnek távol a családtól és az ismerősöktől hasonló sorsú társakkal. Azoknak pedig, akik nem tudnak, vagy nem akarnak olyan hosszú időre elszakadni az otthontól, remek lehetőség a kéthetes intenzív program, ami hasonlóan szép eredményekkel járhat, akárcsak a külföldi félévek.