Vidékfejlesztő szociális munka képzés

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kara és az Agrária-Apure Vidékfejlesztő Egyesület közös TAMOP pályázatára bólintottak rá a nyáron az NFÜ bírálói. A siker kulcsa a szociális és a vidékfejlesztő képzés összekapcsolásának modellértékű elgondolása. A pályázat megvalósítása elkezdődött.

,,Olyan nemzedékre van szükségünk, amely a megváltozott gazdasági helyzetben is szilárdan állja meg a helyét, foglalkozási körében végrehajtja a viszonyok és a gazdasági érdekek által megkívánt változtatásokat, s akkor sem esik kétségbe, ha a viszonyok hatása alatt más foglalkozási ágra kell áttérnie.” Ez a gondolat akár napjaink értelmiségi beszélgetéseiben is elhangozhatna, de mindezt Klebersberg Kunó, egykori vallás–és közoktatási miniszter írta közel 80 évvel ezelőtt – hangsúlyozza a pályázat egyik kulcsembere dr. Khademi-Vidra Anikó egyetemi docens, andragógus.

Ahhoz, hogy egy ,,nemzedék” szemléletváltását segítsük, változtatni kell a hagyományos képzések üzenetén is. A szociális munka képzés eddig többnyire a leszakadó csoportok érdekképviseletét ellátó szakmaként definiálta magát, ebben a képzési modellben azonban a térségi, közösségi érdekképviselet lesz a kulcsszó. A hagyományos segítés eszközei mellett a vidéki társadalom fejlesztésének tudástára is szerepel a tananyagban.

Középosztály-menedzser

Különösen a gazdasági válságok idején nem elhanyagolható szempont a vidékfejlesztő szociális munka preventív jellege. Ez a tudáscsomag, tudástípus képes fokozni a közösségek, helyi társadalmak megtartó erejét, erősíteni és gyakorlattá szervezni az emberek közötti szolidaritást. Alkalmas továbbá arra is, hogy a helyi közösségek azonosítsák saját társadalmi szükségleteiket és megszervezzék új intézményeiket. Természetesen hozzátartozik a képhez az is, hogy a vidékfejlesztési szociális munka nemcsak a sérülékeny csoportokkal foglalkozik, hanem az innovációra érzékenyebb társadalmi közösségek (középosztály) fejlesztésével is. Tulajdonképpen ez a (pedagógiai vagy életvezetési) reaktiváció kérdése, amely a vidéki térségek számára létfontosságú – teszi hozzá dr. Barkó Endre, az intézmény dékánja.

A pályázatban vállalt modulok, tömbszemináriumok segítik azt, hogy érzékenyítsük a helyi szakembereket ahhoz, hogy képesek legyenek a vidék problémáit együttesen (fejlesztői és segítő szemmel) kezelni. A vidékfejlesztő szociális munkát tehát lehet önálló szakmaként és interdiszciplináris területként is értelmezni – mondja dr. Szarvák Tibor szociológus, tanszékvezető.

A szűkebb régió vidékfejlesztési tudásközpontja

Minden felsőoktatási elképzelés, szakfejlesztés akkor hatékony, ha be tudja vonni, meg tudja szólítani a térség gyakorlati szereplőit. Úgy gondoljuk, hogy a Bali István vezette Agrár és Falusi Ifjúsági Körök Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének szemlélete, tevékenysége, hazai és külföldi kapcsolatrendszere garantálja azt, hogy már ettől a tanévtől emeljük és szélesítsük a felsőoktatási képzések színvonalát; kínálatát. A tervek szerint hamarosan indul a vidékfejlesztési szociális munka képzés, mint specializáció, illetve a már diplomások számára az ingyenes szakirányú továbbképzés.