Újabb konferenciával és kötettel bővült az eszmetörténeti sorozat
DR. GURKA DEZSŐ
főiskolai docens, Pedagógiai Kar
A 2010. április 23-án megtartott A középkor vetületei. A 18–19. századi középkor-értelmezések filozófiai, tudományos és művészeti aspektusai című konferenciával harmadik részéhez érkezett az a szarvasi programsorozat, amely a 18–19. századi filozófia, művészetek és tudományok tematikus vizsgálatát tűzte céljául. Az előző évek intézménytörténeti témájú, illetve a göttingeni egyetem tudományfejlődésre gyakorolt hatását taglaló rendezvényeit követően az idén a romantika korának középkor-recepciói álltak a multidiszciplináris szempontú megközelítések középpontjában. Dr. Lipcsei Imre dékán megnyitóbeszédét és dr. Sári László főiskolai tanár sorozatismertetőjét követően tizenöt előadás hangzott el. A SZIE Pedagógiai Kara, valamint Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara oktatói mellett az ELTE, a BMGE, az SZTE, a PTE tanárai, továbbá az MTA Filozófiai Kutatóintézetének és az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársai mutatták be kutatási eredményeiket.
A konferencia bevezető előadását dr. Fehér Márta egyetemi tanár, a BMGE doktori iskola-vezetője tartotta, Középkor-felfogások a tudományfilozófiában címmel; majd dr. Tóth Tamás tanszékvezető egyetemi tanár (SZIE GTK) a középkori egyetemek kommunikációtörténeti szerepéről, dr. Békés Vera tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Kutatóintézet) a filológia történetének 18–19. századi jelenségeiről, dr. Zemplén Gábor egyetemi adjunktus (BMGE) Goethe színelméletéről, dr. Martinás Katalin egyetemi docens (ELTE) Bingeni Hildegardról, dr. Láng Benedek egyetemi adjunktus (BMGE) a 19. századi magyarországi kódexhamisítványokról, végül dr. Katona Krisztina intézetvezető főiskolai docens (SZIE PK) a 19. századi magyar nyelvészetről adott elő. A filozófiatörténeti blokkban dr. Weiss János egyetemi tanár (PTE) Jean Paul középkorképéről, Ferencz Sándor főmunkatárs (MTA Filozófiai Kutatóintézet) 19. századi középkorkutatásról, Farkas Attila egyetemi adjunktus (SZIE GTK) Kantról, dr. Gurka Dezső főiskolai docens (SZIE PK) Schellingről szóló, valamint dr. Mester Béla tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Kutatóintézet) magyar filozófia- és irodalomtörténeti témájú előadását hallhatták az érdeklődők. Az irodalmi és képzőművészeti középkor-felfogások kapcsán dr. Valastyán Tamás egyetemi docens (DTE) Novalis középkorképét, dr. Fórizs Gergely tudományos munkatárs (MTA Irodalomtudományi Intézet) Körner Zrínyí-drámáját taglalta, Somhegyi Zoltán, az ELTE Esztétika Doktori Iskolájának doktorandusza pedig a romantikus festészet romábrázolásáról tartott szemléletes áttekintést. Konferenciánk egyik tematikus blokkjának levezető elnökeként, s a viták résztvevőjeként dr. Gyenge Zoltán egyetemi tanárt, az SZTE Filozófiai Tanszékének vezetőjét is vendégeink között üdvözölhettük, s részt vettek programjainkon dr. Krász Lilla és dr. Kurucz György egyetemi adjunktusok (ELTE) is. A rendezvény a Bolza-kastély teraszán tartott állófogadással zárult.
Programjaink sorozatjellegét nyomatékosítja, hogy megjelentek a tavalyi tudományos eszmecsere előadásai nyomán készült írások A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában című tanulmánykötetben, amely a Gondolat Kiadónál, a Pedagógiai Kar Művészeti és Tudományos Bizottságának támogatásával, dr. Gurka Dezső szerkesztésében látott napvilágot.
A négyrészesre tervezett konferenciasorozat zárórendezvényére reményeink szerint 2011 áprilisában kerül majd sor.
